"Blogger, aki szemünk elé tárja a kultúra és az élet napos oldalát, aki közben el is meséli, nem csak megmutatja, hogy mi történik körülöttünk, egy fiatal, aki tele van életerővel és pozitív látásmóddal, akinek mindenről van véleménye..."

Dudás Csilla (Bottle of Legacy)

2014.04.18. - CEREPCERPCE


Tudom, "Hogy"-al nem kezdünk mondatot, de akkor is... Hogy mi kerekedhet ki abból, ha két fotós egymást fényképezi? Na? Hagyok időt... Ötlet? Segítek -> SEMMI!
És, hogy miért? Mert maximalista mindkettő, és tökre nem látja magát úgy, ahogy azt egy másik helyzetben tenné. Így elég fura helyzet adódott, mikor is Pusztahencse környékén, Virággal fotózgattunk.

Én kapásból rágerjedtem a tájra, a viharos égbolt a vakítóan sárga repcefölddel... Ulálá! Látszik az erőmű, látszik a kockás mező, látszik minden. Nem is gondolná az ember, hogy ha megállna néha azokon a kis földes, poros utakon egy pár perce, mekkora csodát láthatna. De hát ezért vagyunk MI, a fotósok, hogy házhoz vigyük a szépet-jót, hogy a kedves nézelődőt kicsábítsuk a természetbe, vagy csak szimplán feldobjuk munkahelyi stresszel töltött napját.
 
Szeressük a fotózást, szeressük a természetet, szeressük a repcét. Juteszembe repce... így a végére egy jó tanács, és már lehet is képeket nézegetni: ha nem vagy minimum hülyegyerek', ne nagyon szaladgálj a repceföld közepében, mert nyomott hagy. Így is, meg úgy is... nem tudom hogy igaz-e, mesélték.

Ui.: Checkoljátok Mészáros Virág oldalát, ügyesebb a portréban mint én valaha is leszek! Én hozzá mennék, ha kellene egy potya portré...


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése